Menü


"Farsangon innen, vízkereszten túl"

                           "Farsangon innen, Vízkereszten túl"               

                                                          Ecce, neki dáridom!

 A                                         A Kákics zenekar farsangi műsora

 

 Vígalomra hív mindenkit a Konc király, Hamvazó Szerdáig ne búsuljon senki, eljötta zene, a tánc ideje,  no meg a lakmározásé! Messze még a Hamvazó Szerda, addig mókázzunk, bolondozzunk!

 Kicsik és nagyok szórakoztatására vállalkoztunk legújabb farsangi műsorunkkal. Az élőzenés előadásban a magyarlakta tájegységek farsangi szokásait jelenítjük meg a vidék jellegzetes hangszereivel. A mohai tikverőzéstől elindulva, vasi, zalai, somogyi, dél-alföldi tájakon kalandozunk, de nem vagyunk restek átutazni a hétfalusi csángókhoz, hogy a borica tánc dallamát megszólaltassuk kobzon és a kétfenekű dobon. Ha szerencsénk van, tán még találkozhatunk egy táncoló bakkecskével is, aki ismeri a tánc minden csínját-bínját.  Aztán előkerül a gyimesi „csipi-süti” is, hadd táncoljon a ritmusára a medve, akiről időközben kiderül, hogy grófi cím birtokosa.

"Ferenc Jóska fújatja a trombitát"

 

"Ferenc Jóska fújatja a trombitát"

 

 A HírBeleBumm Szociális Szövetkezet székesfehérvári szervezetként célul tűzte ki, hogy a centenáriumi évben méltó megemlékezéssel tisztelegjen az I. világháború áldozatai előtt. A műsor az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósulhatott meg. Ahogy a bevezetőben is említettük a székesfehérvári 17-es Magyar Királyi gyalogezred és a 10-es huszárok rohamaikkal nagyban hozzájárultak dicső győzelmekhez. Másfelől itt meg kell említeni még az olasz fronton a dolomitoknál folyó harcokban elesett Fejér megyei behívottak egyharmada halálozott el.  Fehérváriként mindenképpen fontosnak tartjuk városunk hőseire megemlékezni, azt kiemelve feldolgozni az eseményeket.replica uhren Mint jó lokálpatriótákhoz illendően székesfehérvári partnert választottunk a téma megjelenítéséhez a Kákics Zenekar személyében. A sokszínű együttes hangszerelésében ideális partner a célunk megvalósításához. Nem csak vonós hangszereket használnak, hanem előtérbe helyezik a parasztság által használt hangszereket is, mint például a tekerőlant, a bőrduda, a gyimesi ütőgardon, a különböző furulyák, a koboz. Ez a későbbiekben fontos lesz, mert a közkatonák a parasztság köréből kerültek ki, így értelem szerűen a dalok szerzői is. Olykor régi stílusú dalokra is énekeltek rá szöveget. A másik fontos érv a Kákics Zenekar mellett, hogy a történelmi Magyarország tájegységeiről játszanak összeállításokat azok jellemző hangszerelésében. Ez lényeges, hiszen a háború sokpólusú történésében több magyar hadszíntéren folytak a harcok, emellett besoroztak székelyeket is.

Magyar népzene

A Kákics Együttes bemutatkozó lemeze 2006 tavaszán készült el.

A Rábaközi muzsikával induló népzenei CD első összeállításából kiderül, hogy a vonós hangszerek mellett jelentős szerepet kapnak a parasztság hangszerei. A tisztán vonós hangszerelésű Kónyi Verbunk után, a Komámasszony kakasa kezdetű dusdallamban szólószerephez jut a citera és a furulya, mintegy jelezvén, hogy ebben a formájukban is éltek a dalok mulatságokon, összejöveteleken.

 

 

Nagyapám betleheme

 

A Nagyapám betleheme című zenei összeállításnál több vidékről válogattunk énekeket, melyeket felnőttek és gyerekek közösen adnak elő. Az egymást követő dalokat egy történet fonalára fűztük fel. A mesélő – felidézve gyermekkorát – megemlékezik arról a decemberi napról, amikor nagyapja egy poros, fából készült betlehemet vett előládájából. Miután letisztogatta, ölébe vette unokáját, és a kályhában ropogó tűz mellett mesélni kezdett. Szavai nyomán a kisfiú számára megelevenedik a régmúlt idők karácsonyi szokásának emléke. Ebbe a történetbe ágyazódnak dalaink, amelyeknek a székesfehérvári bölcsőcske játék alkotja gerincét.

Moldvai furulyák

ugyanolyan hatlyukú, szűkülő furatú, dugóval ellátott hangszer, mint amilyet egész Erdélyben használnak. Klézse környékén és az északi csángók körében sültü, vagy szűltü a neve. Ez a név a süvöltő melléknévi igenév származéka.mivel a játékos az alsó ajkával kicsit befedi a szélhasító nyílást így egy süvöltő hangot ad a furulya.

A hangszer „dunnyogósan”, vagyis egyfajta a gégében képzett zöngével fújják, s ezzel a technikával tulajdonképpen komplex tánczenei kíséret szolgáltatására alkalmas hangszerré teszik” „A ritmikus duruzsolással,búgással csökken ugyan a melódia hangereje, de lüktetőbbé, tánchoz alkalmasabbá válik a furulyaszó.”.

Tambura

Tökcitura, töktambura, tombora, timbora mind ugyanazt a feltehetően perzsa eredetű hangszert jelöli, amely a magyar népzenébe közvetlenül a törököktől, vagy a török elől menekülő délszláv népességtől kerülhetett. Tény, hogy hazai elterjedése szoros kapcsolatban van a magyarországi délszláv letelepedés vonzáskörzetével. Eleinte énekkísérő hangszerként önmagában használták, mint őshazájában. Amióta a 19. század végétől a vonós cigánybandák – és részben a rezesbandák – mintájára a délszlávok között cigányzenészekből álló tambura együttesek jöttek létre, az ország déli tájain – főleg Baja és Mohács környékén – a magyarok között is megjelent a tamburabanda, illetve vonós és pengetős összetételű együttes is. A tamburaváltozatok elnevezéseiket részben a vonós, részben a rezesbandától örökölték: prím, basszprím, brács vagy kontra és tamburabőgő.

Ütőgardon

Az ütőgardon vagy más néven gardon, gardony, csipi-süti, olyan húros ritmushangszer, melyet ütővel és csipkedéssel, pengetéssel szólaltatnak meg.

A színpadi megjelenésében az érdekes kinézetű hangszert játékmódja is egyedivé teszi. A laikusok számára, mint a hangzás, mint a látvány szokatlan . „Mi az, ami szól, és vajon mit csinálnak vele? Se nem cselló, se nem dob. Húros hangszer, amin dobolnak?” Nézzünk, hát utána a rendelkezésre álló források, adatok alapján miféle jelenség a gardon?!

A gardon név vélhetően az olasz "bordone" szóból származik, jelentése: Egy hangon kísérő húr. Hasonlóképpen a magyar bőrduda bordó kifejezéséhez, ami ugyan nem húr, hanem síp által megszólaltatott álló alaphang.

Dunántúli furulyák

Hatlyukú változatát használták mely általában a pásztorság kezén élt, de nem volt idegen a falusi lakosságtól sem. Előfordult, hogy a gazda adományozta a furulyát a bojtárnak vagy a fiatal pásztornak,hogy csak fújja kint a mezőn,hogy el ne aludjon az állatok őrzése közben .Gazdag díszítéssel adták elő a dallamokat, ezek hasonlítanak legjobban minden hangszer hajlításai-futamai közül az énekelt díszítményekre.

Az oldalfúvós furulya a mai fuvola elődje. Már a XIII. századból, Kassáról származó adataink is tanúskodnak a harántfuvola magyarországi létezéséről. A rendszerint fából, napraforgószárból készített fuvolára hat hanglyukat fúrtak. A fuvola vagy flóta az egész országban elterjedt és kedvelt hangszer volt.

Horváth Árpád

hegedű, ének

 

Király Dávid

duda, furulyák, tilinka, ének

Tárnok Ákos

brácsa, dob, furulyák, koboz, ütőgardon, ének

Gyerektáncház: Szervusz, kedves barátom, gyere vélem táncba!

 Az 1997-ben alakult, és az utóbbi években moldvai és felcsíki táncházaira nagy hangsúlyt fektető Kákics Együttes hívja apró barátait táncra és egy kis játékra.

Kákics dalok határon innen és túl: Hajts, kocsisom Szép hazámon át!

 Kedves Útitársunk!
Pattanjunk fel az illatos szénával megrakott zötykölődő lovasszekérre, ahogy elődeink tették azt egykoron!
Jól ül mindenki? Kocsis, indulunk!