"Farsangon innen, Vízkereszten túl"               

                                                          Ecce, neki dáridom!

 A                                         A Kákics zenekar farsangi műsora

 Vígalomra hív mindenkit a Konc király, Hamvazó Szerdáig ne búsuljon senki, eljötta zene, a tánc ideje,  no meg a lakmározásé! Messze még a Hamvazó Szerda, addig mókázzunk, bolondozzunk!

 Kicsik és nagyok szórakoztatására vállalkoztunk legújabb farsangi műsorunkkal. Az élőzenés előadásban a magyarlakta tájegységek farsangi szokásait jelenítjük meg a vidék jellegzetes hangszereivel. A mohai tikverőzéstől elindulva, vasi, zalai, somogyi, dél-alföldi tájakon kalandozunk, de nem vagyunk restek átutazni a hétfalusi csángókhoz, hogy a borica tánc dallamát megszólaltassuk kobzon és a kétfenekű dobon. Ha szerencsénk van, tán még találkozhatunk egy táncoló bakkecskével is, aki ismeri a tánc minden csínját-bínját.  Aztán előkerül a gyimesi „csipi-süti” is, hadd táncoljon a ritmusára a medve, akiről időközben kiderül, hogy grófi cím birtokosa.

"Ferenc Jóska fújatja a trombitát"

 A HírBeleBumm Szociális Szövetkezet székesfehérvári szervezetként célul tűzte ki, hogy a centenáriumi évben méltó megemlékezéssel tisztelegjen az I. világháború áldozatai előtt. A műsor az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósulhatott meg. Ahogy a bevezetőben is említettük a székesfehérvári 17-es Magyar Királyi gyalogezred és a 10-es huszárok rohamaikkal nagyban hozzájárultak dicső győzelmekhez. Másfelől itt meg kell említeni még az olasz fronton a dolomitoknál folyó harcokban elesett Fejér megyei behívottak egyharmada halálozott el.  Fehérváriként mindenképpen fontosnak tartjuk városunk hőseire megemlékezni, azt kiemelve feldolgozni az eseményeket.replica uhren Mint jó lokálpatriótákhoz illendően székesfehérvári partnert választottunk a téma megjelenítéséhez a Kákics Zenekar személyében. A sokszínű együttes hangszerelésében ideális partner a célunk megvalósításához. Nem csak vonós hangszereket használnak, hanem előtérbe helyezik a parasztság által használt hangszereket is, mint például a tekerőlant, a bőrduda, a gyimesi ütőgardon, a különböző furulyák, a koboz. Ez a későbbiekben fontos lesz, mert a közkatonák a parasztság köréből kerültek ki, így értelem szerűen a dalok szerzői is. Olykor régi stílusú dalokra is énekeltek rá szöveget. A másik fontos érv a Kákics Zenekar mellett, hogy a történelmi Magyarország tájegységeiről játszanak összeállításokat azok jellemző hangszerelésében. Ez lényeges, hiszen a háború sokpólusú történésében több magyar hadszíntéren folytak a harcok, emellett besoroztak székelyeket is.

A Kákics Együttes bemutatkozó lemeze 2006 tavaszán készült el.

A Rábaközi muzsikával induló népzenei CD első összeállításából kiderül, hogy a vonós hangszerek mellett jelentős szerepet kapnak a parasztság hangszerei. A tisztán vonós hangszerelésű Kónyi Verbunk után, a Komámasszony kakasa kezdetű dusdallamban szólószerephez jut a citera és a furulya, mintegy jelezvén, hogy ebben a formájukban is éltek a dalok mulatságokon, összejöveteleken.

A Nagyapám betleheme című zenei összeállításnál több vidékről válogattunk énekeket, melyeket felnőttek és gyerekek közösen adnak elő. Az egymást követő dalokat egy történet fonalára fűztük fel. A mesélő – felidézve gyermekkorát – megemlékezik arról a decemberi napról, amikor nagyapja egy poros, fából készült betlehemet vett előládájából. Miután letisztogatta, ölébe vette unokáját, és a kályhában ropogó tűz mellett mesélni kezdett. Szavai nyomán a kisfiú számára megelevenedik a régmúlt idők karácsonyi szokásának emléke. Ebbe a történetbe ágyazódnak dalaink, amelyeknek a székesfehérvári bölcsőcske játék alkotja gerincét.

ugyanolyan hatlyukú, szűkülő furatú, dugóval ellátott hangszer, mint amilyet egész Erdélyben használnak. Klézse környékén és az északi csángók körében sültü, vagy szűltü a neve. Ez a név a süvöltő melléknévi igenév származéka.mivel a játékos az alsó ajkával kicsit befedi a szélhasító nyílást így egy süvöltő hangot ad a furulya.

A hangszer „dunnyogósan”, vagyis egyfajta a gégében képzett zöngével fújják, s ezzel a technikával tulajdonképpen komplex tánczenei kíséret szolgáltatására alkalmas hangszerré teszik” „A ritmikus duruzsolással,búgással csökken ugyan a melódia hangereje, de lüktetőbbé, tánchoz alkalmasabbá válik a furulyaszó.”.

Tökcitura, töktambura, tombora, timbora mind ugyanazt a feltehetően perzsa eredetű hangszert jelöli, amely a magyar népzenébe közvetlenül a törököktől, vagy a török elől menekülő délszláv népességtől kerülhetett. Tény, hogy hazai elterjedése szoros kapcsolatban van a magyarországi délszláv letelepedés vonzáskörzetével. Eleinte énekkísérő hangszerként önmagában használták, mint őshazájában. Amióta a 19. század végétől a vonós cigánybandák – és részben a rezesbandák – mintájára a délszlávok között cigányzenészekből álló tambura együttesek jöttek létre, az ország déli tájain – főleg Baja és Mohács környékén – a magyarok között is megjelent a tamburabanda, illetve vonós és pengetős összetételű együttes is. A tamburaváltozatok elnevezéseiket részben a vonós, részben a rezesbandától örökölték: prím, basszprím, brács vagy kontra és tamburabőgő.

Az ütőgardon vagy más néven gardon, gardony, csipi-süti, olyan húros ritmushangszer, melyet ütővel és csipkedéssel, pengetéssel szólaltatnak meg.

A színpadi megjelenésében az érdekes kinézetű hangszert játékmódja is egyedivé teszi. A laikusok számára, mint a hangzás, mint a látvány szokatlan . „Mi az, ami szól, és vajon mit csinálnak vele? Se nem cselló, se nem dob. Húros hangszer, amin dobolnak?” Nézzünk, hát utána a rendelkezésre álló források, adatok alapján miféle jelenség a gardon?!

A gardon név vélhetően az olasz "bordone" szóból származik, jelentése: Egy hangon kísérő húr. Hasonlóképpen a magyar bőrduda bordó kifejezéséhez, ami ugyan nem húr, hanem síp által megszólaltatott álló alaphang.

Hatlyukú változatát használták mely általában a pásztorság kezén élt, de nem volt idegen a falusi lakosságtól sem. Előfordult, hogy a gazda adományozta a furulyát a bojtárnak vagy a fiatal pásztornak,hogy csak fújja kint a mezőn,hogy el ne aludjon az állatok őrzése közben .Gazdag díszítéssel adták elő a dallamokat, ezek hasonlítanak legjobban minden hangszer hajlításai-futamai közül az énekelt díszítményekre.

Az oldalfúvós furulya a mai fuvola elődje. Már a XIII. századból, Kassáról származó adataink is tanúskodnak a harántfuvola magyarországi létezéséről. A rendszerint fából, napraforgószárból készített fuvolára hat hanglyukat fúrtak. A fuvola vagy flóta az egész országban elterjedt és kedvelt hangszer volt.

hegedű, ének

duda, furulyák, tilinka, ének

brácsa, dob, furulyák, koboz, ütőgardon, ének

 Az 1997-ben alakult, és az utóbbi években moldvai és felcsíki táncházaira nagy hangsúlyt fektető Kákics Együttes hívja apró barátait táncra és egy kis játékra.

 Kedves Útitársunk!
Pattanjunk fel az illatos szénával megrakott zötykölődő lovasszekérre, ahogy elődeink tették azt egykoron!
Jól ül mindenki? Kocsis, indulunk!